Látnivalók
Balassagyarmat
Balassagyarmat városa páratlanul gazdag történelmi hagyományokban, rendkívül értékes személyiségeket adott hazánknak és a nagyvilágnak a művészetek, a kultúra, a tudományok területén. A várost körülvevő lankás dombok, az északról határoló Ipoly folyó számtalan írónak, festőnek, zenésznek, előadóművésznek adott indíttatást és ihletet életpályája során, melynek nyomán a magyar és a világkultúrát gazdagító remek irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotások születtek. Az egykori Nógrád Vármegye központja ma is őrzi Mikszáth, Madách szellemi hagyatékát. A város nevezetességei: a Palóc Múzeum, a Szerb templom, a Régi Vármegyeháza, Palóc liget, a Ipoly menti Zsidó Múzeum és Zsidó Temető.
Bér
Bér a Cserhát lábánál, a hegység délnyugati részén helyezkedik el, a Bér patak mentén. Ófalunak nevezett részében 150 évvel ezelőtt épített csaknem 70 pince emlékeztet a szőlőművelés helyi hagyományaira. A Virágospusztán lévő klasszicista stílusban épült Lázár-kúria keletkezéséről nincsenek pontos adatok, valószínűleg a XIX. században épült. A klasszicista stílusú evangélikus paplak – feltehetően régebbi építmény felhasználásával – 1820 táján épült A béri evangélikus templom műemlék. Épített örökségünk részét képezi a régi vízimalom is. Egyedülálló a település közelében található, könnyű sétával elérhető, világviszonylatban is ritka természeti, vulkanológiai képződmény, a Bér- Nagyhegy- 5-6 szögletű 8-10 méter hosszú ívelt homorú andezit oszlopsor.
Szécsény
Kistérségi központ, Salgótarján és Balassagyarmat között, a szlovák-magyar határ közelében fekszik, néhány kilométerre az Ipoly folyótól. A ferences templom és kolostor Szécsény legjelentősebb műemlék épülete. A hazai gótikus építészet egyik remeke, a csillagboltozatos sekrestye és a fölötte található Rákóczi-szoba, amely a Fejedelemnek is szállást adott. A város műemlékei közül legtöbben a Forgách-kastélyt keresik fel először. A kastély 1760 körül épült, nevét első tulajdonosairól, a Forgách-családról kapta. A település központjában áll a korábban fából, majd kőből épült barokk Tűztorony, mely a mai formáját 1929-ben nyerte el. Az épület érdekessége, hogy a talaj agyagrétegének csúszása miatt a torony szemmel láthatóan ferde.
Buják
Buják a Cserhát déli részén, a Buják- és a Virágos-patak találkozásánál fekszik. A Cserhát legnagyobb települése. A bujáki népviselet az ország egyik legszebb és legismertebb népviselete. Népviseletét, hagyományait most is őrzi a falu lakossága. A vár – mint a legtöbb magyar vár – a tatárjárás után épült. A várromhoz erdei ösvény vezet. A Kálvária-hegy legmagasabb pontján álló, szabálytalan építmény, a kálvária klasszicista stílusban épült 1820 körül, melyben megcsodálható a 12 stáció. A kálvária a mellette álló Szt. Anna kápolnával egységet képez. Érdemes megtekinteni a község katolikus templomát, amely barokk stílusban épült. A faluból jelzett tanösvény mentén lehet felkeresni az erdei kirándulóhelyeket. Az erdőben 2001-ben újították fel a Sasbérci kilátótornyot, amely nyitva áll a látogatók előtt. A Selyemréti Egidius-forrás környéke kedvelt kirándulóhely. Sokan keresik fel a Rákos-patak mellett elterülő Keselyréten lévő több mint 400 éves kocsányos tölgy matuzsálemeket.
Ipolytarnóc
Ipolytarnóc Nógrád megye legészakibb települése, az Ipoly bal partján terül el, határában kezdődik a folyó völgyének magyarországi szakasza, amely itt keresztezi a szlovák-magyar szárazföldi országhatárt. Itt található az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területe, amely világhírű őslénytani lelőhely, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa során betemetett „ősvilági Pompeii”, nem csoda, hogy Európa Diplomás. A terület legfontosabb ősmaradványai: cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, ősvilági élőlények lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok. Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen több, tematikus tanösvény került kialakításra. Ezek közé tartozik a Kőzetparki Ösvény, a Biológiai tanösvény, a Kőszikla ösvény és Geológiai ösvény, amelyeket követve izgalmas időutazásban lehet részünk!
Salgótarján
Salgótarján Nógrád megye székhelye és legnagyobb városa, népességét tekintve Szekszárd után a második legkisebb megyeszékhely Magyarországon. A város környékén rengeteg várral (várrommal) találkozunk. Ilyen például: Salgó és Somoskő vára amelyek a leglátogatottabbak. A múzeumok a város szívében bújnak meg a kíváncsi turista szemei elől, hiszen a panelépületek között ma már nem nagyon találkozunk az 1960-as évek előtt épített házakkal. Ez alól kivétel a Vásártér és a Rokkant telep házai. Itt található Magyarország egyetlen föld alatti bányamúzeuma, valamint egy csak horgászati célra használt víztározó. A turisztikai célpontok főleg a város északi részén találhatók. Délen inkább az ipar hódít teret. 2001-óta található Baglyasalján egy szoborpark ahol a városban a szocializmus idején álló szobrok találhatók. Fontos látnivalók még a templomok és a kulturális intézmények sokasága.
Tar
A Nyugati-Mátra peremén, a Zagyva völgyében fekvő csevicéiről híres község. A csevice-források a Csevice-patak mentén fakadnak, az Ágasvárra vezető turistaút mentén. Templomát Szent Mihálynak szentelték; szentélye a 13. századból, hajója a 15.-ből való. A templombelsőben 14-15. századi freskók találhatók, de középkori a templomot körülölelő fal is. Templomkertjében 19. századi sírkövek láthatók
Rimóc
Rimóc, melyet a palóc népművészet központjának tartanak, a Cserhát északi nyúlványai alatt, az Ipolytól és Szécsénytől délre fekszik. Ma is őrzi híres viseletét, táncait, szokásait. A templom felé kanyarodva egy parasztházban tekinthető meg a Palóc Főkötő kiállítás, amely igyekszik bemutatni a palócföldi főkötők sokszínűségét, tisztelegve Palócföld népművészete és gazdag kultúrkincse előtt. A felújított, hagyományos stílusú parasztházban kialakított kiállítás keretében 20 palóc település 40 db főkötője csodálható meg. Nem messze található a Szent Miklós római katolikus templom.
Pásztó
Pásztó város Nógrád megyében, a Pásztói járás székhelye, lakóinak száma – Hasznos és Mátrakeresztes városrészekkel együtt – csaknem tízezer fő. A város a Nyugati-Mátra legnagyobb települése. A város főbb nevezetességei közé tartozik többek között a12. századi alapítású, majd az 1400-as években átalakított Szent Lőrinc Plébániatemplom, az Oskolamester ház, mellette a középkori üveghuta, valamint a középkori romkert, amely egy itt létesült ciszterci kolostor emlékeit őrzi.